2011. augusztus 29., hétfő

SOPRONI CSOKI-GASZTRO


Voltatok már Sopronban? Oké-oké, buta kérdés, mindenki járt már arra. De megnéztétek-e a Harrer csokigyárat? http://www.harrercafe.com/ Mi megnéztük, és mondhatom nem bántuk meg! Jó előre bejelentkeztünk, mert hallottam, hogy bizony fogynak a helyek, ha 1-2 nappal a látogatás előtt próbálunk bejutni. Már a bejelentkezés is gyors volt és zökkenőmentes. Kedves hangvételű rövid levélváltás. A fogadtatás pedig hasonlóan vendégszerető. Hiába, Nyugat-Magyarország mintha inkább Nyugat-Európa lenne, és távolról sem Kelet-Európa. A gyárban óriási tisztaság, egészségügyben jártas szemem azonnal a burkolatokat fürkészte, könnyen kezelhető, tiszta, mosható felületek, sehol semmi kosz, óriási odafigyelés, egyszóval profizmus. Valójában nyugodtan hihettük volna azt, hogy Bécsben vagyunk, nem pedig a határ innenső oldalán.


 A jó hangulatról ez az alkoholos, a mi esetünkben alkoholmentes pezsgő gondoskodott, amibe beleültették ezt a fantasztikus trüffel golyót.




A látogatás ezután egy filmmel folytatódott, megtudtuk, hogy milyen a kakaóbab, mit csinálnak vele, hogyan válik csokoládévá. Néhány éve jártam Közép-Amerikában, ahol kóstoltam éretlen kakaóbabot kakaóültetvényen, megvan annak a maga hangulata. Ez a filmen is átjött, remek volt.




Jutazsák, ebben szállítják a kakaóbabot

Ekkorra a gyerekeim már bőven megunták az egészet, a fiam kijelentette, "Csokit akarok enni!"



 Nem kellett sokat várnia, mert következett a különböző kakaótermő helyekről származó csokoládéfélék megkóstolása. A magas kakaóvaj tartalmú étcsokiktól haladtunk a tejcsokiig, illetve a fehércsokoládéig.  Hát kérem, a csokoládék megalkotása, a kakaóbabfélék keverése ugyanolyan kifinomult érzékeket kíván, mint a parfümök előállítása. Megmondom őszintén nekem nagyon kellett koncentrálnom egy-egy kakaó kóstolása során, hogy felfedezzem a szarvasgombára, gyümölcsökre, vagy épp különleges fűszerekre emlékeztető illatokat, ízeket. Olyan ez, mint a borkóstolás: valaki vagy érzi ami benne van, vagy egyszerűen csak élvezi. Én ez utóbbi csapatba tartozom! Mindezeket követte az ízesített csokoládék kavalkádja: volt ott chilis, kardamomos, málnás, citromos, narancsos, mogyorós, ánizsos, gyömbéres, stb. Ami nekem legjobban ízlett az a tonkababos, illetve a vörösboros. Mennyeiek voltak! A fiamnak érdekes módon mindenféle csoki ízlett :-), de azért neki is volt nagy kedvence, mégpedig a citromos. És ezt követte egy forró csoki. Biztosan a téli hidegben, egy gyertya, vagy a kandalló előtt üldögélve Ti is szoktatok forró csokit iszogatni. Én rendszeresen készítek, szerintem nem is rosszat, de ez, ez maga volt az álom! A fiam megkérdezte, hogy ilyet viszünk-e haza! Hoztunk is, mert persze a legvégén minden eladó, így a forró csoki por is - de már el is fogyott. És még nincs is itt a hideg tél. Tehát újra menni kell. Ha arra jártok, Ti is térjetek be, megéri! Ja, és üres gyomorral menjetek, mert mindent meg kell kóstolni.




öntőformák


A képek minden esetben a Férjem kezét és szemét dícsérik, köszönet érte!

2011. augusztus 25., csütörtök

GRILLEZETT GOMBAFEJEK FOKHAGYMÁS BULGURRAL

Bevezetésképpen megosztom Veletek a mai bosszankodásomat: sokat szörföltem a neten, bár ne tettem volna! Lehet, hogy egyedüli marslakónak számítok olyan irányú igényemmel, hogy ha valaki valamit ír és az a világhálóra is felkerül, legalább a magyar nyelv helyesírási szabályainak megfeleljen. És még véletlenül sem az elütésekre gondolok, hiszen emberek vagyunk, mindenki tévedhet. De hogy következetesen, egyik bekezdésről a másikra, mindig helytelenül írjon le valaki kifejezéseket, az felbosszant. Félreértés ne essék, nem kell mindenkinek tudnia helyesen írni, de ha nem megy, legalább vegye igénybe a helyesírás-ellenőrző rendszert. Miért szeretne valaki 30-40 évesen csatlakozni  az írók táborához, ha az általános iskolában nem sikerült az alapokat elsajátítani? Ha tudjátok a választ, osszátok meg velem, kérlek!




És most íme, ugrás a kajákhoz! Vegák, még mindig előnyben!
Mostanában rákaptam a bulgurra. Már el is felejtettem az ízét, hiszen még régen, 2007 telén ettem Marokkóban. Most a balatonszemesi Kistücsökben tett látogatásunk elevenítette fel, így felkerült a családi menüsorra. Gombával is kiváló, de bátran adhatjuk más zöldséghez is, szerintem kitűnő. Még sok mindent fogok belőle készíteni, így ez csak debütálás a bulgur részéről... Egyébként itt olvashattok róla bővebben, http://hu.wikipedia.org/wiki/Bulgur   ma már bárhol beszerezhető, pl. hipermarketek nemzetközi konyha polcain, keleti csemegékben, vagy bioboltokban. Elkészítése végtelenül egyszerű és gyors, ez az étel 30 perc alatt tálalható.

Hozzávalók:

6-8 db közepes méretű gomba
15 dkg bulgur (más néven búzatöret)
3 dkg vaj

1 közepes csokor petrezselyem
2 gerezd fokhagyma




A bulgurt kb kétszeres mennyiségű forró sós vízben puhára főzöm. Ha sok víz maradna rajta, szűrőkanálban lecsepegtetem. Közben a gombákból a tönköket kitöröm, félreteszem, a gombafejeket besózom. Amíg állnak, addig a vajat serpnyőben megmelegítem, majd hozzádobom a szeletelt fokhagymát. 1-2 percig pirítom, de maradjon fehér a fokhagyma. Hozzáadom az apróra vágott petrezselymet, keverem és már veszem is le a tűzről, nehogy megégjen. Ezután mehet bele a bulgur, vissza a tűzre, és jól átmelegítem. Közben grillserpenyőben megsütöm a gombafejeket. Ha nagyon nagyok, kicsit meglapogatom őket, hogy jól átsüljenek. ( A vége felé hozzáadhatjuk a szeletelt gomba tönköket is, és vagy belekeverjük a búzába, vagy külön tálalhatjuk.) Még melegen megtöltöm a gombákat bulgurral, és paradicsommal tálalom.



2011. augusztus 20., szombat

HAJDINAKÁSA KAPROS CUKKINIVEL



Biztosan ismerik Önök is azt az érzést, amikor nyaralásból hazatérve az ember gyomra elnehezedett, és csak arra tud gondolni, hogy a melegben elfogyasztott lángos- hot-dog- hamburger triumvirátus után, valami normális és egészséges kerüljön végre a hasába. Így voltam ezzel én is, amikor megszületett az az ötlet, hogy a Zsófitól kapott hajdinából valamit készítsek. Sokan lehetnek az olvasók közt olyanok, akik nem szeretik a hajdinát. Nos, ha úgy készítik, ahogy rá van írva, vagyis sós, forró vízben kifőzik, az igazán nem egy gasztro izgalom. Ha viszont megízesítik, ahogy én is tettem, és még valamilyen mártással készült zöldséget is adnak hozzá, gabona ízű, élvezetes, egészséges főételt kapnak. A hajdináról egyébként itt lehet bővebben olvasni: http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/hajdina.html

Hozzávalók 4 személyre:

25 dkg hajdina
1 db közepes vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
kb: 600-700 ml forró víz

olívaolaj
2 dkg vaj


4 db saláta cukkini
2 nagy evőkanál kapor
olívaolaj
2 dl tejszín



A hagymát apróra vágom és olívaolajon megdinsztelem. Ha már félig kész, mehet rá a reszelt fokhagyma. Néhány perc pirítás közepes lángon, majd ráöntöm az előzőleg laposan megmosott és lecsepegtetett hajdinát. Keverem, és hagyom hogy a hajdinaszemek jól átmelegedjenek. Csak ezután öntöm fel a forró vízzel és lefedem. Nem szabad egyből leönteni az összes vízzel, kezdjük úgy fél literrel, lefedjük, és utána pótoljuk azt, ami elpárolgott. Ha a szemek megpuhultak, leveszem a tűzről. Ilyenkor még mindig rengeteg folyadékot tud magába szívni, így nem baj, ha kicsit "szotyakosan" veszem le. Fedő alatt állni hagyom, amíg a cukkinit elkészítem.

A cukkiniket megmosom, végeit levágom és héjastól kisebb kockákra felvágom. Besózom, és egy tálban kb 10 percet állni hagyom. Ezután olívaolajat öntök egy serpenyőbe és közepes lángon jól átforrósítom. Ha sistereg, beledobom a cukkiniket, amiket előzőleg szűrőkanálban leszűrtem. Néhány perc alatt átpirítom, hozzádobom az apróra vágott kaprot. Ha szükséges még megsózom. Majd felöntöm a tejszínnel és addig forralom, amíg a tejszín kissé besűrűsödik. Fontos, hogy ne főzzük túl a cukkiniket, tényleg 5-8 percnél tovább ne legyenek tűzön, mert hamar szétesnek. Én pedig azt szeretem, ha van tartásuk!
Ha kész, leveszem és vetek egy pillantást a hajdinára. Ha puha és beszívta  a nedveket beleforgatom a vajat, ezáltal fényes lesz. Nincs is más hátra, mint a tálalás. Azután pedig a fogyasztás.


2011. augusztus 18., csütörtök

CITROMOS LEVENDULÁS KEKSZ


Két alkalommal is kisgyermekes család érkezett hozzánk vendégségbe. A vacsorát szokás szerint desszert követte, de a gyerekeknél nem a desszert, hanem ez a keksz képezte az est fénypontját. Valóban finom, elkészítése egyszerű, a gyerekeket is be lehet vonni a gombócgyúrásba, ráadásul a tészta előre elkészítendő, így idő hiányában szenvedő kekszkészítők ideális süteménye. 


Hozzávalók:

20 dkg puha vaj
12 dkg kristálycukor
2 tojás sárgája
25 dkg rétesliszt
1 evőkanál sütőpor
2 teáskanál szárított levendulavirág
1 teáskanál levendula aroma 
1 citrom reszelt héja és leve

A vajat a cukorral habosra keverem, majd hozzáadom a tojások sárgáját, végül a levendula aromát, és a citrom levét. A lisztet kimérem egy másik tálban, hozzákeverem a sütőport, az előzőleg mozsárban összetört levendulavirágot, a citrom reszelt héját. A lisztes keveréket a vajas masszához keverem kanállal, alaposan összedolgozom, majd a tésztát két felé osztom. Az egyik felet folpackra halmozom, és kb 3 cm-es átmérőjű hurkát formázok belőle a folpack segítségével. Becsomagolom a műanyagba. Ugyanezt teszem a másikkal is, majd a két hurka alakú tésztát hűtőben pihentetem legalább 2 órán keresztül. Amikor előveszem, éles késsel 1 cm-es darabokat vágok belőle, golyókká gyúrom, sütőpapírral bélelt tepsibe helyezem, és a tetejüket villával megnyomom, így minta is lesz rajta, és a golyókból lapos kekszek keletkeznek. Nem túl szorosan rakom őket a tepsibe, a sütőportól ugyanis megnőnek sütés közben. 170 fokos előmelegített sütőben 12 perc alatt készre sütöm.



2011. augusztus 12., péntek

LEVENDULÁS CSOKIMUFFIN



A szárított levendula már hetek óta illatozik a piac bejáratánál. Ruhásszekrény illatosítására kínálják, de én sokkal jobbat tettem vele. Fogtam a csokis muffint és némi illattal megfűszereztem. A levendula aroma elhagyható a sütiből, ha még illatos, nem túl régi a szárított levendulánk. Egyébként a Culinarisban lehet beszerezni, megfizethető áron. A muffinok mellé jár egy finom kávé, legyen az coffeines, vagy coffeinmentes!

Hozzávalók:


2 tojás
2,5 dl natúr joghurt (lehetőleg görög)
5 evőkanál cukor
1 dl olívaolaj
20 dkg rétesliszt
1,5 evőkanál kakaó
1 evőkanál sütőpor (foszfátmentes)
1 teáskanál szárított levendulavirág
1 teáskanál levendula kivonat (étkezési célra alkalmas!!)
10 dkg étcsokoládé (jó minőségű, legalább 70%-os kakaótartalommal)

180 fokra előmelegítem a sütőt. A tojásokat a joghurttal, cukorral, olajjal és a levendula aromával habosra keverem. A lisztet, sütőport, kakaót egy tálban alaposan összekeverem, majd hozzáadom a mozsárban apróra tört levendulavirágot is. A lisztes keveréket a tojásoshoz keverem, és végül mehet hozzá az apróra vágott étcsoki is. Muffinsütő formába, papírkapszlik belsejébe töltöm.  12-15 percig, illetve tűpróbáig sütöm. 



2011. augusztus 8., hétfő

MUSKOTÁLY SORBET


A muskotály számomra érzelmi és gasztronómiai kedvenc is egyben. Édesapám Tokaj –Hegyalja környékéről származik, így a Tokaji Sárgamuskotály már korán beférkőzte magát nem csak az ízlelőbimbóim, de a szívem közepébe is. Karácsonykor hagyományosan borlevest szoktam készíteni belőle, most azonban -nyár lévén-  szerettem volna valamilyen édes élvezetet kreálni. Ez lett belőle!

Hozzávalók 4-6 személyre:

3,5 dl Tokaji Sárgamuskotály
2,5 dl víz
1 db vaníliarúd
½ lime leve és reszelt héja
½ citrom reszelt héja
3 evőkanál cukor


 
A bort, citrushéjakat, vaníliarúd kikapart belsejét és a hüvelyét egy lábasban felmelegítem közepes lángon és addig hagyom gyöngyözve forrni, amíg kóstolás alapján a bor alkoholtartalma már elpárolgott. Ez kb 10 percet vesz igénybe. Ezután hozzáöntöm a vizet és a cukrot és azzal is összeforralom. Leveszem a tűzről, mehet bele a cirusok leve, majd hagyom kihűlni. Ha szobahőmérsékletű lett, eltávolítom a vaníliarudat, és beleöntöm a fagyigépbe. Ha elkészült, az a legjobb, ha tálalom. Ha később használom fel, beteszem a fagyasztóba. Tálalás előtt legalább 15 perccel kiveszem, és hagyom melegedni, hogy utána szépen formázható legyen.


2011. augusztus 6., szombat

SPENÓTOS ÁRPAGYÖNGY RIZOTTÓ


Árpagyöngyrizottót már sokszor készítettem, de egyszer sem sikerült lefotóznom. Vagy éppen jött hozzánk valaki, és mire végeztem vele a rizottó már egy órája várt rám, vagy pedig a gyerekek nem hagyták, hogy lencsevégre kapjam. Ezúttal azonban én nyertem: frissen, melegében, szaftosan megörökítettem, remélem nem csak magamnak és az utókornak….

Hozzávalók:
A spenóthoz:
25-30 dkg friss spenót
2 gerezd fokhagyma
3 dkg vaj

25 dkg hántolt árpa vagy gersli
kb. 1 liter húsleves
2 db nagyobb fajta újhagyma vagy salotta
1dl száraz fehérbor
1evőkanál olívaolaj
2-3 dkg vaj
5 dkg reszelt parmezán



A spenótot készítem el először. A vajon megdinsztelem a szeletekre vágott fokhagymát, és addig, amíg fehér a fokhagyma, már teszem is hozzá a durván csíkokra vágott spenótot. 5-8 percig párolom őket, majd félreteszem.
A húslevest egy lábasban felmelegítem, és folyamatosan melegen tartom. Nem árt ráhagyni a mennyiségre, vagyis bő egy literrel számoljanak. Közben egy serpenyőben olívaolajon megdinsztelem az apróra vágott újhagymákat, majd hozzáöntöm a gerslit. Közepesnél nagyobbra veszem a lángot, és jól átforrósítom, közben folyton keverem, nem engedem, hogy lekozmáljon. Ha minden egyes szem átmelegedett nyakon öntöm a borral. Füstölni fog, de sebaj! Ha felszívta a bort néhány perc alatt, merőkanalanként adagolom hozzá a húslevest. Mindig eggyel teszek, közben keverem, ha felszívta, jöhet a következő. Ez kb. félóráig is eltarthat. Akkor jó, ha a szemek megpuhulnak, de a közepük roppanós marad. Ha ez megvan, leveszem a tűzről. Ilyenkor még hűlés közben is vesz fel folyadékot, így a levételkor ne legyen teljesen száraz, inkább „szotyakos”. Hozzáreszelem a parmezánt, belekeverem a vajkockát, és a meleg spenótot. ( Ha a spenót alatt sok lé lenne, azt természetesen leöntöm róla.) Azon melegében fogyasztani kell!!! Friss paradicsommal, vagy paradicsomsalátával tálaljuk.

2011. augusztus 1., hétfő

BLUEBERRY CHEESECAKE JÉGKRÉM


Tudom-tudom, most sokan fogják a fejüket és azt kérdezik: miért nem bírja lefordítani magyarra?
Igazuk is van, de megpróbáltam, és szörnyen hangzik. Hiába a szép, fordulatokban gazdag magyar anyanyelvünk, van ami lefordíthatatlan.
A cheesecake iránti rajongásomat  már itt kifejtettem. Igaz, hogy a mostani időjárás nem kedvez a hideg édességeknek, most mégis ezt készítettem.
Az fenti jégkrém ötlete egyébként a Häagen Dazs márkát dícséri, sajnos nem saját. Az alábbi recept persze nem egészen ugyanolyan, mint a készen vásárolt társa, hiszen az állományjavítók hiányoznak belőle, de nagyon finom! A házi jégkrémkészítő egy szilikonból készült forma (nagyobb áruházak előtti kisebb standokon árulják, vagy rendelhető a neten), és a képeken is látszik a jégkrém "home-made" jellege. A mascarpone garancia arra, hogy egy nagyon zsíros, nagyon nehéz jégkrém váljon belőle, így aki ezt kevésbé szeretné, az a mascarponet cserélje le görög joghurtra. Csak hát akkor mitől is cheesecake jégkrém a cheesecake jégkrém???!!

Hozzávalók 6 db jégkrémhez:

50 dkg mascarpone
10 dkg cukor + 1 evőkanál cukor
1 citrom reszelt héja és leve
1 db vaníliarúd
5 dkg teljes kiőrlésű natúr keksz
kb. 12 dkg áfonya






Először az áfonyát egy kis lábasban az 1 evőkanál cukorral megmelegítem. Amikor levet ereszt, leveszem a tűzről és hagyom kihűlni. A mascarponet a 10 dkg cukorral, citromhéjjal és lével, valamint a vanília kikapart belsejével habosra keverem. A kekszet mozsárban összetöröm és a krémhez keverem. Fontos, hogy ezután már ne álljon sokáig a krém szobahőmérsékleten, mert a keksz beszívja a nedvességet, és nem marad ropogós. Én pedig azt szeretem, ha roppan a hideg jégkrémben!. Hozzáadom a levétől kissé lecsöpögtetett áfonyát is, és úgy keverem össze, hogy márványos maradjon. Szilikon jégkrémkészítő formába kanalazom, és csak néhány órát pihentetem a mélyhűtőben. Én személy szerint nem szeretem a dermedtre fagyott fagyikat és jégkrémeket, sokkal élvezetesebb ha mínusz 20 fok helyett, csak mínusz egynéhány fokosak. Ha valaki azonban előre dolgozik, és már egy-két napja odabent tárolja a jégkrémet, tálalás előtt legalább 10 perccel vegye ki a mélyhűtőből.