2012. július 30., hétfő

PADLIZSÁNOS-PARADICSOMOS TARTE TATIN

A Tarte tatin-t nem kell bemutatni senkinek, mindenki úgy ismeri mint a jó öreg karamellizált almás lepényt. Létezik azonban nem csak édes, hanem sós változata is, amelynek ilyenkor van szezonja. Nem kell más hozzá, mint padlizsán, finom érett paradicsom és leveles tészta (nekem leveles tészta, másoknak más tészta). Hogy ne legyen azonban szokványos és unalmas az íze, megsütöttem egy egész fej fokhagymát, és kápia paprikát. Ebből egy kencét készítettem, és hogy azzal mi történt, azt a receptben olvashatjátok. 

De mielőtt főztök, megkérdeznék valamit: Ti szoktatok olvasni? Úgy értem könyvet, méghozzá jó könyvet, nem pedig ponyvát. Én egy ideje nagyon kiéheztem a betűkre. Persze az ember elolvas egy halom mindent az interneten, a napilapot, elolvassa az esti mesét a gyerekeknek, és esetleg velük együtt elalszik. De amikor nem, akkor én magam szeretek az ágyban egy forró csoki, vagy egy meleg tea társaságában olvasni. Kezembe fogni a könyvet, lapozni, izgulni. 
Hát így történt az, hogy néhány hónapja Erika, a Dublin felett az ég szerzője kérésemre javasolt néhány könyvet olvasásra. Otthon be is szereztem néhányat, most pedig én is ajánlom Nektek egyiket-másikat. 
Az egyik könyv Emma Donoghue Szoba című műve volt. A téma elsőre hátborzongató, főleg egy Anyának, de ha ezen túljutunk, akkor a könyv tanulságos  és elgondolkodtató tud lenni.  Fő témja az amstetteni rém története köré épül, amellyel hangos volt a média 2008-ban. Érdemes legalább egyszer elolvasni, de azért nem lett a kedvencem. 2010-ben azonban a legjobb könyvek közé választották.
Ezzel szemben imádtam és nem bírtam abbahagyni Jonathan Franzen Szabadság című regényét. Vastag, súlyos könyv, ami már csak jót sejtet. Amerikai családregény, napjainkban játszódik és nagyon is releváns egy mai magyar család számára is. Milyen hibákat követünk el gyereknevelés során, a párkapcsolatunkban, továbbadjuk-e a szüleinktől látott mintát, mégha az rossz is, stb. Ti olvastátok?
Aztán nem maradhat el a könyvajánlóban régi nagy, klasszikus kedvencem Remarque A diadalív árnyékában sem. Ezt kedves "idős" barátom javasolta egykor, ugyanúgy mint Ottlik Géza Hajnali háztetők és a Buda című regényét is. Mindkettőt szerettem olvasni, bátran ajánlom mindenkinek aki tartalmas könyvre vágyik.
És van egy másik kedvenc íróm, akire a Férjem bukkant rá még legénykorában és engem is megfogott, Ő Alessandro Barico olasz író. Általában nagyon vékony, zsebre tehető könyvekkel rukkol elő. Egyik ilyen a keze tollából a Selyem, a másik pedig a Novecento. A többi regénye egy kicsit szomorúan mélabús, de az előbbi kettő igazán remek.
Kedves barátnőmtől kaptam, de három hónapja nem bírok vele zöld ágra vergődni Paulo Coelho Alef című regényét.  Lehet, hogy a hiba bennem van és nem a könyvben.
Ezek mellett pedig még nagyon szerettem olvasni a Tudorok történetét, kezdve Boleyn Anna naplójával. Visszarepít az időbe, ráadásul az angol történelembe és ez egyszerűen lenyűgőző, legalábbis nekem.
És ami tervben van, mert beszerezni hihetetlenül macerás az Szobotka Tibor Megbízható úriember című műve.

Ha  Neked is van kedvenc könyved, amit szerinted érdemes elolvasni, mert van mondanivalója és elgondolkodtató köszönettel veszem, ha megosztod velem!

Ide bármikor írhatsz nekem:

coffeinmentes@gmail.com

Még van hátra egy hónap a nyárból akár a Balatonon akár tengerpart mellett töltitek olvassatok, mert nem csak példát mutattok a gyerekeknek ezzel, hanem mert olvasni jó!



 És a recept hozzávalói:

1 db kápia paprika
1 fej fokhagyma
1 kisebb méretű padlizsán
2 db közepes érett paradicsom
12,5 dkg ( 1 csomag) mozzarella vagy feta sajt
olívaolaj

kis csokor friss petrezselyem
néhány friss levél bazsalikom
2 ág kakukkfű
1 csomag leveles tészta  (nálam ez kb 320 gramm) ha fagyasztott, felengedve

A tarte tatin legszükségesebb felszerelése egy olyan serpenyő, amelynek fém a nyele és először tűzhelyen később a sütőben lehet vele dolgozni. Vagyis befér a sütőbe! Ez nagyon fontos, ha ilyen nincs, szerezzünk be egyet. Ha esetleg műanyag nyeles serpenyőd van, oké, most az egyszer megoldható, tekerd be vastagon a nyelet alufóliába és utána szerezz be egy fém nyelűt :-)

Ha minden adott, akkor elkezdheted. A kápia paprikát alufóliával bélelt sütőlemezre fektetem, az egész fej fokhagymát pedig egy másik darab alufóliába betekerem, előtte megskalpolom, megsózom és olívaolajjal meglocsolom. Együtt betolom őket a sütőbe kb 30-40 percre. Ekkorra a paprika héja megfeketedik, a fokhagyma pedig valószínűleg megpuhul. A paprikát még melegen nejlon zacskóba teszem és 10 percig pihentetem. Így könnyebben le fog jönni a héja. A fokhagymát langyosan kinyomkodom a héjából egy tálba villával összetöröm. A paprika héját lehúzom, magját kikaparom és a húsát a fokhagymához adom. Villával jól pürésítem. A sütőt nem kapcsolom ki, 190 fokra veszem.
Amíg azonban a paprika és a fokhagyma sül, a padlizsánt kb fél cm vastag karikára vágom és besózom.  Állni hagyom. A paradicsomot is karikára vágom.
A serpenyőben megemelegítek egy kiskanál olívaolajat, belekeverem a paprikás kencét és kör alakban átfedéssel lefektetem a padlizsán és paradicsom karikákat váltakozva. Vigyázok az ujjam ne égjen meg, mert a serpenyő közben meleg. Ha megvan, időnként óvatosan rázogatom és próbálom egyenletesen eloszlatni a serpenyő alján lévő paprikás krémet, hogy minden szelet padliszánt és paradicsomot érjen. Addig tartom a tűzhelyen, amíg a padlizsán és a paradicsom megpuhul, látom hogy elveszíti a tartását. Ekkor megszórom frissen vágott apró petrezselyemmel, kakukkfűvel, bazsalikommal.
A leveles tésztát a serpenyővel egyező nagyságú kör alakra vágom, és befedem vele a zöldségeket. Betolom a meleg sütőbe és addig sütöm, amíg megpirul a teteje.
Még melegen, de nem forrón tálra borítom, és rátépkedem a mozzarellát.
Vagy önmagában, vagy zölfdűszeres joghurtos mártogatóval kínálom.


2012. július 25., szerda

GYÖMBÉRES-MENTÁS SÁRGARÉPASALÁTA ÉS FARM SHOPOK ANGLIÁBAN

Mindennel elmaradtam, így ezzel a recepttel is. De most igyekszem pótolni! Ezt a nyári répasaláta receptet -ha még múlt héten nem láttátok-  a Dining Guide-on olvashatjátok!



Továbbá, ha még nem láttátok nem olvastátok, most megtehetitek: Nagy-Britanniában folyamatosan teret hódítanak a farm shopok. Erről szóló írásomat szintén a Dining Guide-on, itt találjátok!
Mit gondoltok, Magyarországon lesznek belátható időn belül ilyenek vagy hasonlóak? Mert ugye az igény az megvan rá.....



CSÍPŐS MANGÓS CUKKINISALÁTA

Meleg is van, szezonja is van, így az okok száma sokszoros, miért nem érdemes bekapcsolni a tűzhelyet. Másrészt mikor egyen az ember salátát ha nem nyáron?
Szerintem többet nem is érdemes beszélni róla, a puding próbája úgyis az evés....




Hozzávalók 3-4 személyre:

2 db kisebb cukkini
1 db érett mangó
1 db kis chili
4 evőkanál olívaolaj
1 evőkanál fehérborecet
1 citrom leve
pici só


A cukkinit megmosom, zöldséghámozóval vékonyka szeletekre vágom. A mangót meghámozom, majd szeletekre, aztán kisebb kockákra vágom. Az öntetehez az olajat, ecetet, sót, karikára vágott chilit összekeverem, majd a cukkinire öntöm. Átkeverem, majd ráhalmozom a mangó kockákat, azzal is összeforgatom. Hűtőben hagyom pihenni tálalás előtt legalább egy óra hosszáig.

2012. július 19., csütörtök

LEMON CURD JÉGKRÉMSZENDVICS RÓZSAVÍZZEL, RÓZSASZIROMMAL ÉS MÁLNÁVAL

Megint VKF, újabb izgalmas forduló. Ezúttal Select Food Alíz találta ki a témát, az ehető virágokat. Alíz nagyon kreatív nő, a téma hozzá illő és elgondolkodtató. Szeretem nézegetni a blogját, nagyon csavaros ételeket készít, a blogon pedig rengeteg hasznos infót megoszt különböző témákban. Megmondom őszintén ennyire tanácstalan azonban még sohasem voltam. De aztán pár hét a magyar nyárban és úgy jöttem vissza, hogy jobbnál jobb ötleteim lettek. Ez volt a sok közül az egyik, a jégkrémszendvics. Amerikai őrület, néhány éve hozzánk is begyűrűzött és sokáig nem is értettem mit szeretnek ebben az emberek. Hogyhogy nem hiányzik a pálcika, hogy lehet ezt rendesen megenni, stb. Aztán felfedeztem egy cég termékét, ami nagyon ízlett. Na akkor döntöttem el, hogy én is elkészítem a saját, adalékanyag mentes, otthoni verziómat amit lemon curddel töltöttem meg. A lemon curd-öt nem azért nem fordítom le, mert így a menő, hanem mert nincs rá megfelelő fordítás: láttam már citrom túrónak hívni, ami abszolút helytelen, mert köze sincs hozzá. Talán nagyon halványan krémnek merném nevezni, de legjobb így átvenni  a magyar nyelvbe. Aztán gondolkodtam, mi passzol a lemon curd-höz és a málnára szavaztam. Ha pedig málna, akkor jöhet hozzá rózsavíz és mi legyen az ehető virág? Persze, hogy a rózsaszirom! 

Nézzétek, ez lett belőle!



Hozzávalók kb 6 szelethez:

a szendvics piskótatésztájához:

12,5 dkg liszt
15 dkg cukor
1 púpos teáskanál sütőpor
pici só
10 dkg puha vaj
1 tojás
1 teáskanál vanília kivonat

a lemon curd-höz:

3 citrom leve 
2 citrom héja
15 dkg vaj
6 tojás

a további töltelékhez:

20 dkg málna
1 evőkanál rózsavíz
1/2 rózsavirág szirma


Először  a tésztát sütöm meg.  A sütőt előmelegítem 170 fokra, majd egy hagyományos méretű tepsit  (nálam 20 X 25 cm-es jénai sütőtál) sütőpapírral kibélelek. A puha vajat a cukorral habosra keverem, majd hozzáütöm a tojást. A lisztet a sóval, sütőporral elkeverem, és lassan apránként hozzákeverem a vajas masszához. A végén vaníliával ízesítem. Vékony, egyenletes rétegben a sütőpapírra simítom és a meleg sütőben 10-12 perc alatt halvány barnára sütöm. Hűvös helyen hagyom teljesen kihűlni.

A lemon curd-öt a következőképpen készítem, lehetőleg még előző nap, hiszen tökéletesen ki kell hűlnie a felhasználás előtt. A 2 citrom héját lereszelem, a 3 citromnak a levét kifacsarom. A cukorral a citromlevet elkeverem. Innen két megoldás van: vagy vízfürdőn főzöm a lemon curd-öt, vagy tűzhelyen. Kezdők válasszák a vízfürdőt, így egy lábast vagy keverőedényt helyezzenek egy vízzel töltött fazék tetjére, úgy hogy a felső edény alja ne érjen bele a vízbe, vagyis csak a gőz melegítse. A citromos-cukros-citromhéjas keverékhez ezután kis adagokban adom a puha vajat, majd a lazán felvert tojásokat. Folytonosan keverem, soha nem hagyom magára, különben rántotta lesz. Rutinosak ugyanezt megtehetik vízfürdő nélkül is, alacsony lángon. Akkor kész, ha sűrű, krémes finomságot kapok.  Ha kihűl, üvegekbe zárom és elteszem a hűtőbe. ( másra is felhasználható, töltelékként, pohárkrémbe, stb). Most azonban belekeverem a rózsavizet és így hagyom egy éjszakán keresztül hűlni. 

Másnap én nem tettem fagyigépbe, több okból is. Így csak vettem a tésztámat, és kettévágtam: kaptam 2 db 19 X 12 cm-es téglalapot, amivel szorosan kibéleltem egy hasonló méretű műanyag téglalap doboz alját. Fontos, hogy ugyanakkora legyen a tészta, mint a doboz, különben a krém össze-vissza folyik. Egyenletesen elsimogattam a lapot, majd rákentem a hideg  lemon curd kb felét. Rászórtam a megmosott egész málnaszemeket, és ekkor jött a rózsaszirom. (A rózsaszirmokat épp előző nap elárasztotta egy eső, így nem mostam őket le, harmatosan leszedtem, kicsit szárogattam.)  A rózsaszirmok alját, a fehéres részt lecsipkedtem és csak a színes felső darabokat használtam, a málnák közé szórtam. Ezt betekartam a maradék lemon-curd-del és betakartam a másik lap tésztámmal. Elegyengettem, hogy mindenhol kb egyforma vastagságú legyen, ha valaki szeretné, súlyt is helyezhet rá és egy éjszakára fagyasztóba tettem. 

Fogyasztás előtt 10-15 perccel érdemes kivenni a fagyasztóból, hogy könnyebben lehessen szeletelni. Málnaszemekkel díszítem.

Megjegyzések: ha valaki nem szeretné a szendvicsben a fagyos málnaszemeket egészben, akkor készítsen előzőleg egy málna lekvárt. A málnát kevés cukorral felteszi főni, amíg a szemek szétesnek és beforralja, vagyis a folyadék nagy részét elpárologtatja. Ezután alaposan lehűti, és nem a lemon curd közé, hanem a lap aljára teszi, és erre jön a lemon curd.

Matematikai zseniknek valószínűleg azonnal feltűnik, hogy a 20 X 25-ös tepsi méretből hogyan lett csak 19 X 12 cm-es téglalap? A válasz nagyon egyszerű: a tésztát a sütőpapíron nem lehet tökéletesen faltól-falig kenni. Másrészt a sütőpor miatt megemelkedik ugyan a tészta, de hűléskor kicsit össze is ugrik. Így ennyi veszteséggel muszáj számolni. Fontos, hogy mindig nagyobb legyen a tepsiméret, mint a doboz kétszerese, így ugyanis könnyen megfelelő méretre lehet szabdalni.

Általában a receptjeim nem nagyon merevek, vagyis szabadon variálhatóak. Ez ezúttal is igaz, de ha valaki lemon curd helyett esetleg csokifagyival, vagy vanília fagyival szeretné elkészíteni, azt előtte fagyigépben ki kell keverni. Azok a fagyik alapállapotban ugyanis nem sűrűek, inkább folyósak, és ha hideg is de rákerülnek a piskóta lapra, azonnal eláznak. Ezzel a szendvics elveszíti eredeti célját, két ropogós réteg között egy jéghideg édesség.



2012. július 16., hétfő

CAMEMBERTTEL SÜLT MEDITERRÁN ZÖLDSÉGEK

Én igazán szeretem a húst, nem vagyok vega típus, DE amikor ennyi finom, kívánatos zöldség áll nagy halomban a piacon, ráadásul helyi, akkor igazán nem esik nehezemre hús nélkül élni. Persze egyébként is próbálok egy héten csak kétszer, maximum háromszor húst készíteni, de nyáron, kora ősszel különösen. Főleg, hogy a gyerekek nem is szeretik :-) Télen persze minden nehezebb, de az még szerencsére messze van. 
Ez a sült zöldség egyáltalán nem csak köretnek, sőt inkább önálló húsmentes főételnek számít az én konyhámban. Szerettem benne, hogy a padlizsán nem nagy, villával nehezen vágható állapotban figyel a tányéromon, hanem ragu formában került a sütőtál aljára. Szóval hajrá, zöldségevőknek-húsevőknek egyaránt!



Hozzávalók 2-3 személyre:

4 evőkanál olívaolaj
1 csokor újhagyma
1 kápia paprika
2 gerezd fokhagyma
1 közepes méretű padlizsán
3 db közepes méretű paradicsom
kb 20 dkg camembert sajt
1 nagy vagy 2 kicsi cukkini
5 ág friss kakukkfű
kis csokor friss bazsalikom
2 evőkanál frissen reszelt száraz kenyér estleg zsemlemorzsa
2 evőkanál reszelt parmezán

bors


A padlizsánt memosom, a szárát levágom és közepes méretű kockákra vágom, majd egy tálba teszem és besózom. Kb 20-30 percig állni hagyom. 2 evőkanál olajon megdinszetelem a karikára vágott újhagymát, 1 perccel később hozzáadom a zúzott fokhagymát, majd a levétől kinyomkodott padlizsán kockákat, végül a felkockázott paprikát. Ezt lassú tűzön 15-20 percig főzöm, keverem, amíg a zöldségek megpuhulnak. 
A sütőt előmelegítem 180 fokra. Egy tűzálló sütőtál aljára simítom a padlizsán ragut. A paradicsomot, cukkinit vastag karikára vágom és átfedéssel, váltakozva a ragu tetejére teszem. Erre jön a szeletekre vágott sajt, majd bőségesen mehintem sóval, borssal, majd a maradék 2 evőkanál olívaolajjal. Betolom a sütőbe és kb 30-40 percig sütöm. Ha megpuhultak a felső zöldségszeletek kiveszem a sütőből és rászórom a frissen darált vagy reszelt száraz kenyeret, a parmezánt és még 5-10 percre beteszem sülni. Akkor jó ha a teteje ropogós és picit megbarnul. Melegen tálalom. 

2012. július 12., csütörtök

" AZ ÉLET CÉLJA AZ UTAZÁS, NEM A MEGÉRKEZÉS..."

Bő 3 hét telt el az utolsó bejegyzésem óta. Nem kevés, de nem is olyan sok. Volt például egy főnököm, aki mindig azt mondta a nyári szabadságok bejelentésekor: "akit 3 hétre lehet nélkülözni a munkában, azt lehet tovább is". Magyarul ne is merj 3 hét szabira gondolni egyben, legyen elég 2. Még az is sok :-)

Ezzel szemben van, vagy volt, vagy nem is tudom most a pontos igeidőt, egy főnököm, aki a legnagyobb világutazó, akit ismerek. Hihetetlen sok helyre eljutott életében, imád utazni, beszélgetni, felfedezni, és mindehhez rengeteg ész párosul. Nagyon sokat köszönhetek neki, és nagy tisztelettel gondolok Rá sokszor. 

Főleg azért is jutott gyakran eszembe, mivel az elmúlt hetekben mi is sokat láttunk, ezért volt nálam ez a szünet. Két hetet a meleg, simogató napsütésben és kánikulában töltöttünk a fiúkkal otthon, Magyarországon. Végre átmelegedtünk, végre volt egy kis segítségem a srácok körül, akiket a Mamák elkényeztettek a főztjükkel, Papa pedig a saját nyugodt vérmérsékletével nézte ahogy a nyulacskáit fülüknél fogva emelgetik az unokái, vagy éppen kergetik a tyúkjait egy furkósbottal. Amíg az esős időben üldögélek Angliában nem is igazán tudom, hogy a Szüleinken, a Nővéreméken  kívűl mi is hiányzik nekem otthonról. De hazaérve nem kell sokat gondolkodom, mik is ezek a dolgok.

Például a Barátnőim.

Vagy nagyon hiányoznak azok a dolgok, amelyek otthonról nézve apróságok, nekem innen vágyálmok.






És egy nagyon kicsit a Balaton.... Eddig nem értettem, hogy Amerikai barátnőm miért mindig a Balatonnál tölti a kisfiával a nyarat, de mostmár tudom. Gyrekeknek ideális, a víz sekély, az idő klassz, viszont a vendéglátás katasztrófa. Igazi rémálom!


Aztán történt velem egy érdekes, volt egy igazi vakrandim. Már hónapom óta leveleztünk, tudtuk egymás gyerekeinek a nevét, már a nyári programjainkat is egyeztettük egymással, csak Ő Budapesten és pedig Angliában éltem a mindennapokat. Hasonló dolgok iránt érdeklődünk: főzés, éttermek, gasztroblogok, újságok, stb. A hazaút előtt azonban annyira elfoglalt voltam, hogy elfelejttettem neki megírni, hamarosan Budapesten leszek. Ő megelőzött és meghívott egy kávéra. Tudtam, hogy a kávézás fiúkkal nehézkes, nem ismerek gyerekbarát kávézót, így meghívtam hozzánk, elég jó kávét főzök legyen az coffeines, vagy coffeinmentes. 
Amikor megláttam, valahogy pont így képzeltem el: nagy, meleg barna szemek, mosolygós arac, érdeklődő, nyílt tekintet. A fiaink jót játszottak, mi pedig szünet nélkül beszéltünk, azt hiszem mindenről: gyerekekről, utazásról, budaörsi halpiacról, vásárlásról, stb. Hát Ő volt Kriszta, az Orchidea a konyhában gasztroblog szerzője. Megajándékozott egy csodálatos, saját maga által készített rebarbarás-eper lekvárral, ezúton is nagyon köszönöm!

A két hét gyorsan elrepült, visszajöttünk. Ezúttal azonban a Nőveremék is velünk tartottak, Mesivel és Vikivel. Életük első repülése volt ez, de nagyon élvezték.
Már az első nap megkezdődött egy programokkal zsúfolt nyaralás. Próbáltunk mindent belezsúfolni ebbe a rövid időbe, hiszen annyi látnivaló van a környéken, hogy muszáj mindent megmutatni a lányoknak.

Az idő nem volt mindig kegyes hozzánk, de lassan megszoktuk. Valahogy azonban  mindig igazodott a  kitervelt programhoz. 
Egyik nap szüntelenül szakadt az eső, de valahogy nem zavarta meg egyáltalán azt a csodát, ahogyan a Humber Bridge elénk tárult. A híd a maga kategóriájában 6. helyen áll a világon, vagyis azon hidak között a 6. legnagyobb a maga 2200 méter hosszúságával, amelyeken csak autós és gyalagos forgalom zajlik, nem megy rajta vasút. A híd a Humber folyó tölcsértorkolatán megy keresztül és Lincolnshire megyét köti össze Yorkshire-rel. Az élmény maga leírhatatlan, a hangulat elképzelhetetlen. Olyan nagy és monumentális az egész szerkezet, hogy emberi aggyal nehéz felfogni. A kép talán érzékelteti, milyen pici a híd méreteihez képest egy autó vagy egy ember.


Gyerekprogramnak indult, de kudarc lett belőle: Nene Valley-ben megtekintehető az igazi Thomas mozdony. A Thomas rajongó gyerekeknek talán nem újdonság, hogy Thomas brit gyökerekkel rendelkezik, így a fiaimhoz hasonlóan más Thomas rajongó is él ebben az országban. Egy Sodor szigetet rendeztek be Nene Valley-ben, olyan működő gőzmozdonyokkal, amelyeken utazni is lehet. Érkezésünkkor azonban az olimpiai láng is éppen ide akarta betenni a lábát, így zárt körű rendezvénybe botlottunk. A kapuig jutottunk csak, így a srácokkal szomorúan visszafordultunk. Hiába, van annak hátránya is, ha az meber pont azon a helyen van, ahol az olimpai láng is :-) De egyszer azért megint megpróbáljuk megnézni. 

Grantham közelében található a Belton House. Nagy vadasparkkal, erdei játszótérrel ellátott angol kastély ez, ahol hétvégén krikett meccseket rendeznek, hétközben egyszerűen kávéznak és teáznak a helyiek. A kertben rengeteg mókus szaladgál, a vadnyulakról nem is beszélve, az erdei kisvasút mellett pedig őzike bandukol. A kastélykert igazi angolkert, talán a képek érzékeltetik a szépségét.










A Belton House-t is felülmúlja egyébként személyes kedvencem, romantikus énem álomképe Chatsworth. Gyönyörű, lenyűgöző, olyan mérettel, amit Európában abban az időben elképzelni sem lehetetett.  Itt játszódott egyébként a "Büszkeség és balítélet" című film egy-egy jelenete. A kastélyhoz tartozó parkban bárányok pihennek, az erdei részen állatsimogatót és interaktív játszóteret alakítottak ki. Maga a kastélykert piknikek népszerű helyszíne, vízeséssel, több kis tóval, melegházzal, ahol narancsok, citromok lógnak a fákról. A labirintus bizony első körben kifogott rajtunk, aztán abszolváltuk.

"gyere kecske, megsimizlek"

"hiába kisborjú vagy, mégiscsak nagy vagy!"

Szeretünk vizeskedni


Mesó

ez mind-mind egy birtok, ameddig a szem ellát

vízlépcső?!




a kastély maga



És ennyi élmény és izgalom után következett a csendes, ám nagy Lincolni katedrális látogatás. Anglikán egyház, gótikus stílus, több mint 1000 évvel ezelőtt épült, azóta persze többször átépítették. Lincoln egyébként nem tartozik a kedvenc városaink közé, ennek ellenére szép, és valójában Lincolshire megye megyeszékhelye, így egyszer érdemes megnézni.









És itt a vége, fuss el véle... Egy hét ennyire volt elég. Sűrű de szép volt. Ha bárki erre jár - remélem akad néhány ember- szerintem nem csalódik, ha ellátogat ezekre a szép, vidéki brit helyekre.

Legközelebb valami finomság érkezik....