MOGYORÓS-CSOKIS WHOOPIE PIE KARÁCSONYFÁNAK ÁLCÁZVA

Először is azzal kezdem, főleg azoknak akik rendszeresen olvasnak, hogy túl vagyunk a költözésen. Chesterfield szerencsére eddig a legszebb arcát mutatja, így elsőre olyan érzés, mint amikor az ember végre egy metroplisba ér: az emberek sokfélék és sokszínűek, a körforgalmakban folyton eltévedek, a szupermarketben minden kapható. Maga az esemény nem volt kalandoktól mentes, de erről inkább legközelebb írnék. A lényeg, hogy az új ház igazi konyhai paradicsom: egyszerre 8 lángon tudok főzni, és 3 különböző sütőben sütni. Emlékeztet egy ipari konyhára, de inkább csak az előnyeit látom eddig. Sok időm nincs mostanában alkotni, hiszen leköt a ház berendezése és a Karácsony közelsége, és állandó honvágyam van így  már nagyon várom, hogy hamarosan hazautazzunk. Akkor anyukám és Anyósom főz. Hurrá! De mivel már sok idő eltelt, hogy recepttel készüljek a soron következő VKF-re, és most a kihívás is vonzónak tűnt, azt gondoltam sütök pár karácsonyi kekszet. Ezt nagyon naívan tettem, mert hosszú, és rögös út vezetett el ehhez a kekszhez: előtte három adag tökéletesen elfuserált kekszet gyártottam. Ugye, az ember nem is gondolja elsőre hogy a keksz sütés nem megy hipp-hopp, mert kell hozzá egy jó recept. Az elrontott adagok után, maradtam a jó öreg Whoopie pie receptnél, és megtanultam, hogy nálunk csak a csokis kekszek fogynak el. De azok gyorsan. Az elején az volt a koncepcióm, hogy a Good Food decemberi számára alapozva, aminek a címlapján volt egy csodás kép, a kekszek töltöttek legyenek, és abból fenyőfát építsek. Igen ám, de a Good Food nem adott receptet a kekszekhez, hanem azt a boltban szépen megvette. Tipikus angol viselkedés, itt a szupermarketben vásárolva mindig meggyőződöm arról, hogy csak és kizárólag én főzök ebben az országban. Na jó, és Jamie Oliver. Mindenki más kosarában ott a kész kaja…..

Ennyi minden után, íme itt a beton-biztos, elronthatatlan mogyorós –csokis keksz recept, karamellel töltve. Oké, a karamell bolti, mert arra már tényleg nem volt időm….. de, mehet bele Nutella, van csokikrém, esetleg lekvár, vagy főzött krém, de akkor hűteni kell! És még az is nagyszerű az egészben, hogy nem kell pihenetetni, nyújtani, szaggatni. egyszóval gyors és sietős napokon is belefér.

Hozzávalók:

250 gr finomliszt

125 gr mogyoró

175 gr puha vaj

50 gr cukrozatlan kakaó

1 nagy tojás

150-200 gr kristálycukor (tölteléktől függ, ha karamellel töltjük elég kevesebb, ha nem édes krémmel, mehet több cukor)

1 nagy evőkanál natúr joghurt

1 teáskanál sütőpor
fél tonkabab lerszelve (elhagyható, de kár lenne)

1.    A sütőt előmelegítem 180 fokra. Egy sütőlemezre szilikon sütőlapot vagy sütőpapírt fektetek.

2.    A vajat a cukorral kikeverem. Ha már fehér hozzáadom a tojást. Az egész mogyorókat egy tiszta, száraz serpenyőbe teszem és közepes lángon megpirítom. A héjuk eközben megpattan. Ezután tiszta konyruhára vagy papírtörlőre terítem, megdörzsölöm és a héjukat leszedem. A magokat pedig finomra darálom.

3.    A lisztet, sütőport, darált mogyorót és a kakaót egy tálban összekeverem. Ezt a vajas masszához adom és fakanállal lazán összekeverem. Az egészet egy, esetleg másfél kanál joghurttal lazítom, hogy könnyen formázható tésztát kapjak.

4.    A tésztából kb 2 cm átmérőjű korongokat formázok. Ezek lesznek a fenyőfa lapajai. Ebből kb 2X7 db-ot formázok. A következő kekszek mindig valamivel kisebbek lesznek, míg a végén egészen pici korongokat formázok.

5.    A kekszeket kb 7-9 perc alatt megsütöm. Amikor még forrók hagyom a sütőlemezen kihűlni, majd tányérra szedem és tökéletesen kihűtöm. Csak ezután ragasztom ösze őket krémmel.

6.    Összeállítás: Ha kisült az összes keksz a tortatál aljára a krémmel rögzítem a megtöltött, nagy átmérőjű kekszeket. Erre pakolom szépen a kisebb átmérőjű kekszeket majd a tetejére a legapróbbakat. Díszítésképpen porcukorral megszórom.