Ez az egész nem indult egyszerűen.... egyáltalán nem.
De örülök, hogy idén sem hagytam ki, és újra itt lehetek!
Egy éve nem volt a kezemben fényképzőgép, pedig eddig össze voltunk nőve. Nehezen vettem rá magam, hogy újra jóban legyünk, de sikerült és fájó szívvel nyugtáztam, hogy hiányzott. Így most nem is tettem el mélyre, hanem pont a szemem elé. Hogy bármikor elővehessem, amikor már nem tudok másban kreativitást találni, csak az ételek fotózásában. Olyan ez mint egy drog, rászokni könnyű és aztán nem enged. Én is fogvatartott lettem...
A torta röviden a következőképpen írható le: két csokis piskóta között ül egy házi áfonyalekvár réteg, amit én magam készítettem. Kívűlről csokis trüffel krémmel vontam be, majd a tetejére gombócok formájában ültettem a maradékot. Kakaóbab töret került szórásként a tetejére és kevés étcsoki csurgatás. Igazi csokiimádóknak ajánlom, akik olyanok mint Gombóc Artúr: mindegy nekik, hogy, kerek, szögletes, mogyorós vagy tejes, egy a lényeg maga a csoki! Ugye van olyan, aki magára ismer?
A Segítsüti idei támogatottja nem más, mint a Tölösi Péter Alapítvány, akiknek célja komplex prevenciós és rehabilitációs segítségnyújtás a PTE ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika Onkológiai Osztályán kezelt és utógondozott gyermekek, testvéreik és családjaik számára. Az árverésből befolyt összeget pedig a gyerekek rehabilitációs folyamatának segítésére szolgáló eszközökre fordítják, olyan eszközökre, amelyek táboroztatásukhoz, gyógytornáztatásukhoz, valamint pszichés állapotuk javításához szükségesek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése