PIHE-PUHA CSOKIS CSIGA

Véletlenül sütöttem ezt a gyönyörűséget. Egyrészt imádjuk és mivel itt nem lehet a sarki bakery-ben kapni, ha enni szeretnénk, nekem kell megsütni. Másrészt pedig eddig teljesen más recept alapján sütöttem, ami negyed ennyire volt finom. 

A recept sem a sajátom, mert Szandi blogján találtam rá. Szandi faiatal kora ellenére lenyűgöző finomságokat süt, érdemes benézni hozzá! De azt is elolvastam, hogy  Szandi is  szintén olvasta valahol, konkrétan itt, képekkel is illusztrálva. Szandi, elsősorban téged illet a köszönet érte, tökéletes lett! 

A titok abban van, hogy amikor megkelt a tészta, félidőben kinyújtjuk és puha vajjal egy ecset segítségével megkenjük, majd hajtogatjuk és még egy fél órát pihentetjük. Ettől a tészta sokkal, de sokkal puhább lesz mint általában a kakaós tekercsek. És nem csak frissen, de másnap is. Szerintem ne hagyjátok ki, tökéletes recept!

Hozzávalók kb 12-15 darabhoz:

500 gr finomliszt
7 gr szárított élesztő
300 ml tej
100-150 gr cukor
pici só
100 gr puha vaj


a kenegetéshez:
50-80 gr nagyon puha vaj (az eredeti recept 80 gr-ot ír, szerintem 50 gr is elég)

a töltelék:
50 gr olvasztott vaj
40 gr cukrozatlan kakaó
kb 30-40 gr barna cukor

1. A tejet meglanygosítom, elkeverek benne egy evőkanálnyi cukrot, egy kanálnyi lisztet, és beleszórom az élesztőt. Meleg helyen hagyom felfutni.
2. Közben robotgép táljába teszem a maradék  lisztet, puha vajat, sót, cukrot, és összemorzsolom.
3. Hozzáadom az élesztős keveréket és dagasztókar segítségével jól kidolgozom. Addig dagasztom, amg a tészta elválik az edény falától, illetve hólyagok képződnek a tésztában. 
4. Fél órán át meleg helyen lefedve pihentetem.
5. Fél óra után kiveszem, lisztezett deszkán kinyújtom  és megkenem a puha vajjal (ne legyen folyós, az nem jó! csak  puha). 
6. A tészta két szélét középre hajtom, majd újabb fél órára hagyom meleg helyen pihenni.
7. Közben a töltelékhez a vajat megolvasztom, a kakaót a cukorral elkeverem.
8. A sütőt előmelegítem 200 fokra. A tésztát pihenés után kinyújtom, megkenem az olvasztott vajjal és megszórom a kakaós cukorral.
9. Ezután két oldalról kb a közepéig feltekerem, majd kb 2 cm vastag szeleteket vágok belőle. A szeleteket újabb kb 20 percig pihentetem.
10. Sütőpapírral bélelt lemezen 8-10 perc alatt megsütöm őket.

Megjegyzések:

• a töltelékhez használt kakaó-cukor keveréket szórás előtt feltétlenül kóstoljuk meg, esetleg valakinek több vagy kevesebb cukor is elég, ez egyedileg változó
• az eredeti receptben a töltelékben liszt is szerepel, 1 evőkanálnyi. Ennek az a szerepe, hogy a töltelék sülés közben ne folyjon ki. Én is használtam (fél evőkanálnyit), de nekem sülés után is nagyon lisztes maradt az íze, így legközelebb biztosan kihagyom. 
• a kétoldali feltekerés helyett természtesen a hagyományos tekerés is éppolyan megfelelő (vagyis csak egy oldalról), így készülnek a hagyományos kakaós csigák
• legközelebb sokkal szorosabban fogom feltekerni, hogy a csigavonalak jobban kirajzolódjanak

A HÚSMENTES HÉTFŐ JEGYÉBEN: HIDEG KÓKUSZTEJES CÉKLALEVES KECSKESAJTTAL

Errefelé nagy divatnak számít a húsmentes hétfő, amit én nagyon is kedvelek. Nem csak az iskolában próbálják meg ezt szem előtt tartani, de az üzletek polcain is nagy betűkkel hívják fel erre a vásárlók figyelmét. Mivel tegnap éppen húsleves volt nálunk, - a fiaim szinte egyedül ezt a levest eszik meg szívesen-, ma ideje volt húsmentesre váltani legalább nekem.
A cékla legalább annyira megosztó dolog, mint a kelbimbó. Évekig én sem lelkesedtem érte, de akkor elkezdtem főzés helyett a sütését választani és hopp, megkedveltem. Csakúgy mint a karfiol vagy a brokkoli, de még hosszan sorolhatnám a zöldségeket, a sült céklának is sokkal, de sokkal nyerőbb az íze mint főtt társának. Ezt a levest annak is érdemes kipróbálni, aki nem szereti a céklát, mert szerintem ez tényleg nagyon finom lett. Legközelebb annyi változtatást mindenképpen végrehajtanék, hogy a kecskesajtot meggrillezném, mély tányérba tenném, és úgy önteném körül egy szép kancsóból a hideg levessel..... szerintem az elég különleges lenne és megállná a helyét egy romantikus vacsora vagy ebéd előételeként.

Hozzávalók kb 2 személy részére:

4 db kisebb méretű nyers cékla
kevés olívaolaj
1 konzerv kókusztej 
1 alma
1 narancs (vagy vérnarancs) leve
csipet só


kb 10 dkg francia típusú kecskesajt
kevés kakukkfű a tálaláshoz

1. A sütőt előmelegítem 180 fokra. A céklákat megmosom, szárát levágom és héjastól egy alufóliával béelelt sütőlemezre teszem. Kevés olívaolajjal meglocsolom, picit megsózom és betekerem a fóliába. Mérettől függően 40 percig vagy egy óráig sütöm, amíg annyira megpuhul, hogy a villa hegye könnyen belemegy.
2. Ekkor kiveszem, hagyom langyosra hűlni, majd egy kesztyűben lehúzom a héját és nagyobb darabokra vágom. Az almát meghámozom, magját eltávolítom és felkockázom. 
3. A céklát, almát egy késes robotgépbe teszem és pürésítem. Hozzáadom a kókusztejet, a narancs levét, kevés sót, ezzel is tovább mixelem  a robotgépben majd egy lábasba öntöm és pár perc alatt összefőzöm.
4. Ha szükséges még további sóval, esetleg narancslével ízesítem. (Nem szabad elfelejteni, hogy hidegen más lesz az íze így érdemes hűtés után mégegyszer megkóstolni! )
5. Ezután sűrű szitán átszűröm. A pépet félreteszem, a levet pedig egy éjszakára alaposan behűtöm.
6. Tálalás előtt újra megkóstolom, ha kell még ízesítem.   A kecskesajtot kevés olívaolajjal kikent sütőmelemezen meggrillezem. Friss kakukkfűvel díszítem. 

és joggal megkérdezhetitek mi történik a cékla-alma péppel: Ezt ettem Éci megmondja! Én kipróbáltam és nagyon-nagyon finom volt! 

VISSZA AZ ALAPOKHOZ: MÁGLYARAKÁS

A máglyarakás amolyan igazi menza étel. Mindenki találkozhatott már vele, aki részese volt az iskolai vagy munkahelyi közétkeztetésnek. Mivel Anyukám több, mint 40 évig szakácsként dolgozott, gyerekkoromban körülbelül minden héten egyszer máglyarakást ehettünk. Akkor valahogy nem volt a kedvencem....

De tavaly ettem Debrecenben az IKON-ban és igazán figyelemreméltó volt. Így elhatároztam én magam is nekilátok, hátha az finombabb lesz, mint az emlékeimben élők. És YES!!!! Mennyei volt! Pedig nem volt benne csavar, semmi turbó, egyszerűen a legjobb dolgokat adtam hozzá: zsemle helyett kalácsot, a sárgabarack lekvár Anyósom isteni finom lekvárja volt, a dió pedig tavalyi, ami a Szüleim kertjében nőtt. Az igaz, hogy a formája nem a hagyományos lett, hiszen általában nem kerek, hanem szögletes formában sütik, de ez a lényegen nem változtat. A legjobb máglyarakás lett, amit valaha ettem!

Hozzávalók egy 18 cm-es tortaformához:

5-6 szelet szikkadt kalács

200 ml tej

3 tojás különválasztva

6 ek cukor (vagy nyírfacukor)

1 vanília rúd

fél kezeletlen citrom reszelt héja

80 gr darált dió

3 alma

1-2 ek barna cukor

1 ek vaj

1 teáskanál őrölt fahéj

2 ek sárgabarck lekvár

1. A tortaforma alját és oldalát sütőpapírral kibélelem. Ha négyzetes alakúra sütöm, elég kivajazni a sütőedényt. A sütőt 180 fokra előmelegítem.
2. A tejet 2 evőkanál cukoral közepes lángon összemelegítem, hozzáadom a vanília kikapart magját és a citromhéjat. Amikor felmelegedett lehúzom a tűzről és hűlni hagyom.
3. A tojások sárgáját egy tálba teszem, majd állandó keverés közben hozzáadom a langyos tejet. 
4. A kalács szeleteket a tejes keverékbe mártom 1-2 másodpercre, hogy ne ázzon el teljesen csak nedvesedjen át. A forma alján szépen, egyenletesen elrendezem.
5. A diót egy tálba teszem és 2 evőkanál cukorral elkeverem majd a kalácsszeleteket  tetejére szórom és félreteszem. 
6. Az almákat meghámozom, magját eltávolítom és vékony szeletekre vágom. A vajat egy serpenyőben megmelegítem, hozzáadom a barna cukrot, fahéjat, almát és kb 5 perc alatt megpárolom. Nem hagyom, hogy teljesen szétessen, de hagyom megpuhulni. Az almaszeleteket elrendezem szépen a dió tetején és kb 15-20 percig a forró sütőben megsütöm. 
7. Kb 5 perccel a sütés vége előtt a tojások fehérjét tálba teszem. Közepes fokozaton pár percig verem, majd hozzáadok egy kanál cukrot. Tovább verem, majd még egy kanál cukrot adagolok hozzá és addig verem, amíg szép, kemény hab nem lesz belőle. Ekkor hozzáadom a lekvárt és nagyon óvataosan beleforgatom.
8. A sütőformát kiveszem a sütőből és az alma tetejére halmozom a habot. Villával mintá húzok bele, vagy rusztikusan csúcsokat húzok egy kanál hátuljával. 
9. Néhány percig tovább sütöm még, amíg a hab enyhén aranybarnára sül. A formában hagyom kihűlni, majd langyosan felszeletelem. 

KELBIMBÓ PESTO

Az új év elején még van bőven a téli zöldségekből, bár a szupermarketek polcain már ott figyel a gyönyörű, vörös holland rebarbara, vagy a perui fehér spárga. Mégis ilyenkor a legfinomabb néhány igazán értékes téli növény, például a cékla, káposzta, vagy a kelbimbó, amiket nem érdemes elszalasztani. Ez utóbbi a lehető legmegosztóbb zöldség a legtöbb konyhában: lehet egyértelműen szeretni és még jobban utálni. Arany középút nincsen. Én magam eddig az utóbbi csapatot erősítettem, de Karácsony táján sikerült olyan klassz példányokat beszerezni, amelyek minden eddigieken túltettek. Nem voltak édesek, mert nem csípte meg őket a fagy, és még csak kesernyések sem voltak. Olyan igazi, élő zöld íze volt.

Ekkor született meg az ötlet, hogy mi lenne ha pesto készülne belőle. Hiszen egy tésztához remekül illik és mivel a kelbimbó teljesen nyers talán vitamin is marad benne. Persze ehhez kell egy erős trumixgép, ami megküzd az aprítással. (Tapasztaltaim szerint egy hagyományos álló turmix kése nem elég erős a teljesen finom aprításhoz, így érdemes lehet beszerezni egy Vitamix vagy hasonló késes aprítót.)

Az ötlet jónak bizonyult, mert a pesto finom lett! Legközelebb talán annyit módosítanék, hogy a fokhagymát kihagynám vagy csak a felét tenném bele, mivel így nyersen még egy gerezd is kicsit soknak volt ennyi kelbimbóhoz.  Bár maradt a pestoból bőven, legközelebb azt is megmutatom milyen nálunk  a maradékfelhasználás.

Hozzávalók:

500 gr friss kelbimbó
80 gr frissen reszelt parmezán
50 gr fenyőmag
1 dl olívaolaj
fél citrom leve 
1 gerezd (füstölt) fokhagyma (elhagyható)
2 teáskanál só

1. A kelbimbó külső, esetleg pöttyös leveleit leszedem, a csumáját éles kis késsel kúp alakban kivájom. A megtisztított kelbimbókat lemosom, majd alaposan lecsöpögtetem.
2. A késes robotgépbe beleteszem a negyedekbe vágott kelbimbót, a parmezánt, fenyőmagot, olívaolajat, citromlevet, sót és a zúzott fokhagymát. Közepes fokozaton krémes állagúra pürésítem.
3. A pestot zárható üvegbe teszem és hűtőszekrényben felhasználásig tálalom. 
4. Ha tésztával tálaljuk, egy-két evőkanál pestot a frissen főtt, meleg tésztához keverünk, esetleg a tészta főzővizéből 1 evőkanálnyit adunk hozzá. Frissen reszelt parmezánnal tálaljuk. 

KARÁCSONYFA ALAKÚ SAJTOS KENYÉR

Ezt most nem tudom jól lefordítani. Pedig angolul olyan klasszul hangzik: pull apart Christmas tree bread. De mégis kell neki valamilyen nevet adni, ezért hívhatjuk például fenyőfa alakú kenyérnek. De a lényeg éppen nem jön át, vagyis, hogy mindenki egyszerre ehet belőle, aki kapja marja alapon. És nem csak egyszerűen kenyér, hanem a kis gombócok belsejébe elrejtettem kevés meglepetést. Ideális Karácsony reggelén a gyerekeknek! Ha nem szeretik a sajtot, válasszunk más tölteléket, sokféleképpen variálható!
A recept a karácsonyi Kiddies Kitchen ingyenes, online magazinunkban jelent meg, ami az alábbi linken letölthető.

http://www.joomag.com/magazine/kiddies-kitchen-christmas-edition/0335768001385496939


Hozzávalók:

·    750 gr kenyérliszt (én magos lisztkeveréket használtam)

·    500 ml langyos víz

·    2 tasak szárított élesztő

·    1 teáskanál cukor

·    1 csapott ek só

a töltelékhez:

·      100 gr krémsajt

·      1 gerezd fokhagyma

·      50 gr reszelt cheddar sajt

1.    A lisztet, sót turmixgép táljába teszem. A kézmeleg vizet a cukorral elkeverem, majd hozzáadom az élesztőt. Meleg helyen hagyom felfutni.
2. A felfuttatott élesztőt a liszthez adagolom és dagasztókar segítségével, selíymes, egynemű tésztává dolgozom. Lisztezett tálba teszem, konyharuhával lefedem és meleg helyen hagyom duplájára kelni. Ez kb 35-45 percet vesz igénybe. 
3. Közben a krémsajtot a fokhagymával, reszelt sajttal elkeverem. A sütőt előmelegítem 200 fokra.
4. A megkelt tésztát lisztezett felületen átgyúrom jó alaposan, majd kinyújtom. 15 db egyforma kis négyzetet vágok ki belőle, amelynek a közepére halmozok kb 1 kiskanálnyi tölteléket. (nekem maradt a tésztából kb egy cipónyira való, amit bagett formájúra sütöötem) A négyzetekből gombócokat formázok
5. Egy sütőlemezt sütőpapírral kibélelek. A gombócokat fenyőfa alakban elrendezem rajtuk. A forró sütőben kb 10-15 perc alatt megsütöm, illetve amíg aranybarna nem lesz a teteje. Melegn tálalom. 

LAST MINUTE VÖRÖSBOROS-ASZALT SZILVÁS TEJKARAMELLA

Szerintem Karácsony előtt mindenki küzd valamivel: én többnyire az idővel. Olyan, mintha egy nap nem is 24 órából, csupán 24 percből állna, valahogy mindig kimarad sok minden, aminek bele kellene férnie. Ez a last minute kézműves ajándék, talán még a későn kelőknek is belefér: elég előző nap elkészíteni, és valójában nem is igazán lehet elrontani. Egy előző posztban már olvashattatok tőlem egy alkholos csoki fudge receptet itt, ezt most egy újabb testvérkéje. A variációk száma pedig végtelen!

Hozzávalók:

1 konzerv cukrozott, sűrített tej (vagy tubusos), kb 397 gr (pl ilyen)
70 gr barna cukor
100 gr sótlan vaj

50 gr aszalt szilva
80 gr édes vörösbor, pl Portói
csipet fahéj, szegfűszeg
1 db csillagánizs

1. A bort egy kislábasba öntöm, hozzáadom a fűszereket és a felaprított szilvát. Alacsony lángon beforralom egészen sziruposra, majd félreteszem, kihűtöm. (Valószínűleg be fogja szívni az összes folyadékot, ha mégsem, kihűlés után szűrjük le. )
2. A sűrített tejet, vajat, cukrot egy kis lábasba öntjük. Alacsony lángon folyamatos kevergetés mellett forrásig melegítjük, majd 10-15 percig forrni hagyjuk. Folyamatosan keverjük, de legyünk óvatosak mert felhabzik és megégeti a kezünket! Ha van cukor hőmérőnk ellenőrizzük a hőmérékletét. 116-118 C között eléri a megfelelő hőmérsékletet. Hőmérő hiányában tegyünk egy cseppet jeges vízbe, és ha a massza egy labdát formáz, ami megtartja az alakját, elkészült.
3. Levesszük a tűzről, belekeverjük a vörösboros aszlt szilvát. Folyamatosan keverjük kézi habverővel addig, amíg nagyon sűrű, nehezen keverhető lesz.
4. Ezután egy sütőpapírral bélelt négyszögletes formába simítjuk, kb 12 X 18 cm-es ideális. Hűlni hagyjuk majd szeletelés előtt hűtőszekrénybe tesszük. Vizes késsel a kívánt nagyságúra vágjuk. 

MOGYORÓS-CSOKIS WHOOPIE PIE KARÁCSONYFÁNAK ÁLCÁZVA

Először is azzal kezdem, főleg azoknak akik rendszeresen olvasnak, hogy túl vagyunk a költözésen. Chesterfield szerencsére eddig a legszebb arcát mutatja, így elsőre olyan érzés, mint amikor az ember végre egy metroplisba ér: az emberek sokfélék és sokszínűek, a körforgalmakban folyton eltévedek, a szupermarketben minden kapható. Maga az esemény nem volt kalandoktól mentes, de erről inkább legközelebb írnék. A lényeg, hogy az új ház igazi konyhai paradicsom: egyszerre 8 lángon tudok főzni, és 3 különböző sütőben sütni. Emlékeztet egy ipari konyhára, de inkább csak az előnyeit látom eddig. Sok időm nincs mostanában alkotni, hiszen leköt a ház berendezése és a Karácsony közelsége, és állandó honvágyam van így  már nagyon várom, hogy hamarosan hazautazzunk. Akkor anyukám és Anyósom főz. Hurrá! De mivel már sok idő eltelt, hogy recepttel készüljek a soron következő VKF-re, és most a kihívás is vonzónak tűnt, azt gondoltam sütök pár karácsonyi kekszet. Ezt nagyon naívan tettem, mert hosszú, és rögös út vezetett el ehhez a kekszhez: előtte három adag tökéletesen elfuserált kekszet gyártottam. Ugye, az ember nem is gondolja elsőre hogy a keksz sütés nem megy hipp-hopp, mert kell hozzá egy jó recept. Az elrontott adagok után, maradtam a jó öreg Whoopie pie receptnél, és megtanultam, hogy nálunk csak a csokis kekszek fogynak el. De azok gyorsan. Az elején az volt a koncepcióm, hogy a Good Food decemberi számára alapozva, aminek a címlapján volt egy csodás kép, a kekszek töltöttek legyenek, és abból fenyőfát építsek. Igen ám, de a Good Food nem adott receptet a kekszekhez, hanem azt a boltban szépen megvette. Tipikus angol viselkedés, itt a szupermarketben vásárolva mindig meggyőződöm arról, hogy csak és kizárólag én főzök ebben az országban. Na jó, és Jamie Oliver. Mindenki más kosarában ott a kész kaja…..

Ennyi minden után, íme itt a beton-biztos, elronthatatlan mogyorós –csokis keksz recept, karamellel töltve. Oké, a karamell bolti, mert arra már tényleg nem volt időm….. de, mehet bele Nutella, van csokikrém, esetleg lekvár, vagy főzött krém, de akkor hűteni kell! És még az is nagyszerű az egészben, hogy nem kell pihenetetni, nyújtani, szaggatni. egyszóval gyors és sietős napokon is belefér.

Hozzávalók:

250 gr finomliszt

125 gr mogyoró

175 gr puha vaj

50 gr cukrozatlan kakaó

1 nagy tojás

150-200 gr kristálycukor (tölteléktől függ, ha karamellel töltjük elég kevesebb, ha nem édes krémmel, mehet több cukor)

1 nagy evőkanál natúr joghurt

1 teáskanál sütőpor
fél tonkabab lerszelve (elhagyható, de kár lenne)

1.    A sütőt előmelegítem 180 fokra. Egy sütőlemezre szilikon sütőlapot vagy sütőpapírt fektetek.

2.    A vajat a cukorral kikeverem. Ha már fehér hozzáadom a tojást. Az egész mogyorókat egy tiszta, száraz serpenyőbe teszem és közepes lángon megpirítom. A héjuk eközben megpattan. Ezután tiszta konyruhára vagy papírtörlőre terítem, megdörzsölöm és a héjukat leszedem. A magokat pedig finomra darálom.

3.    A lisztet, sütőport, darált mogyorót és a kakaót egy tálban összekeverem. Ezt a vajas masszához adom és fakanállal lazán összekeverem. Az egészet egy, esetleg másfél kanál joghurttal lazítom, hogy könnyen formázható tésztát kapjak.

4.    A tésztából kb 2 cm átmérőjű korongokat formázok. Ezek lesznek a fenyőfa lapajai. Ebből kb 2X7 db-ot formázok. A következő kekszek mindig valamivel kisebbek lesznek, míg a végén egészen pici korongokat formázok.

5.    A kekszeket kb 7-9 perc alatt megsütöm. Amikor még forrók hagyom a sütőlemezen kihűlni, majd tányérra szedem és tökéletesen kihűtöm. Csak ezután ragasztom ösze őket krémmel.

6.    Összeállítás: Ha kisült az összes keksz a tortatál aljára a krémmel rögzítem a megtöltött, nagy átmérőjű kekszeket. Erre pakolom szépen a kisebb átmérőjű kekszeket majd a tetejére a legapróbbakat. Díszítésképpen porcukorral megszórom.