MAKRÉLÁS SZENDVICS PARADICSOMSALSÁVAL, KAPROS MAJONÉZZEL

Aki szokta olvasni a blogot, már tudja, hogy szeretem a halakat. Persze nem az otthoni pontyhalászléra gondolok, azt nem. A finom, frissen fogott halakat. 

Amíg otthon nem létezett a NordSee, képes voltam rávenni  a Férjemet, menjük el Bécsbe és együnk ott egy szendvicset. Mondjuk szerencsére nem volt nehéz :-) 

Aztán gyorsan rájöttem, hogy az sem az igazi, sokkal jobb ha itthon magam készítem el a halas szendvicset. Elvégre nem nagy dolog. 

A végső lökést ehhez a szendvicshez azonban egyik kedvencem, Hugh Fearnley Whittingstall adta meg, aki valamelyik este hasonló szendvicset dobott össze (na jó, a kenyeret maga sütötte hozzá, naná!). Én pedig annyit csavartam rajta, hogy a sima  majonéz helyett kicsit zöldebbet kreáltam, vagyis jól megkaproztam. A kapor tudom jól, hogy nagyon megosztó tud lenni: valaki vagy imádja vagy gyűlöli. Arany középút nincs az ő esetében.... 

Mindenesetre ezt a szendvicset készítettem el egyben a VKF következő fordulójára, aminek ezúttal Nyári Konyha a háziasszonya. A feleadat ezúttal az volt, hogy zöld levélből készítsünk valamit. Mivel jön az ősz, végiggondoltam, hogy vajon mi fog a zord télen zöldek közül legjobban hiányozni, és az bizony a kapor. Tudom, hogy nem túl kreatív, de ahogy a River Cottage sztárja is megmondta: a legjobb dolgok gyakran a legegyszerűbbek. Na, ez a szendvics is ilyen lett!

Hozzávalók 2 db szendvicshez:

2 db ciabatta vagy 1 nagy, keresztben félbevágva

2-4 salátalevél

2 db makrélafilé

só

bors

a paradicsomsalsához:

2-3 db közepes paradcsom

1 kis fej salotta

só

bors

1 evőkanál olívaolaj

1 kiskanál fehérborecet

kis csokor friss petrezselyem

a kapros majonézhez:

1 tojás sárgája

0,5-1 dl olívaolaj

só

facsarásnyi citromlé

kis kapor apróra vágott kapor

Először a majonézt készítem el. Valószínűleg több lesz belőle, mint amennyi 2 szendvicshez elfogy, de azért 1 tojássárgáját nem lehet elfelezni, ugye? Szóval a tojássárgájához vékony sugárban, állandó keverés mellett lassan adagolom az olajat. Ha minden jól halad, egyszer csak elkezd keményedni a tojás, felveszi lassan az olajat, és elválik az edény falától. Akkor van kész, amikor jó kemény lett, késsel kenhető. Hogy pontosan mennyi olajat vesz fel, azt nehéz megmondani, mert nagyban függ az olajtól. Ha extraszűz olívát választunk akkor annak az enyhén kesernyés aromája benne lesz a majonézben, ha semlegeset, akkor harmonikusabb lesz a végeredmény. Ha kész, belekeverem a kaprot, megsózom, majd hűtőben tárolom. 

A halat előkészítem közben sütésre: sütőt bekapcsolom 180 fokra, a halat tökéletesen filézem, eltávolítom az összes maradék kisebb szálkát csipesszel. A bőrét szárazra törlöm, majd mindkét oldalát sózom, borsozom. A makrélában egyébként az a jó, hogy nincs pikkelye, így kevésbé időigényes az előkészítése, mint például  a süllőnek. Ezek után vékonyan megolajozott alufóliára fektetem a filéket bőrével lefelé,  és 10 percig sütöm. 

Közben a paradicsomsalsához a paradicsomot , hagymát apró kockákra vágom. Megsózom, rászórom az apróra vágott petrezselymet, olajjal, ecettel meglocsolom. Tálalásig hűtőben hagyom összeérni. 

Ha a hal megsült kiveszem, és 5 percig pihentetem. A ciabattát félbevágom, mindkét oldalát vékonyan megkenem a majonézzel, egyik felére ráhelyezem a salátalevelet, erre fektetem a langyos halat, ráhalmozom a paradicsom salsát, ráteszem a tetejét és tálalom.