A BRIT ISKOLÁK NAGY KEDVENCE: FISHCAKE, GYEREKEKRE HANGOLVA

Tudtuk, amikor úgy döntöttük szűk egy évvel ezelőtt, hogy eljövünk, és máshol folytatjuk az életünket. Nem ért váratlanul, sem felkészületlenül.  De azt nem tudtuk, hogy vannak dolgok, amikre nem lehet felkészülni. 

Hiába mondtuk neki, hogy nagyfiú lett, az oviból tovább kell lépni és eljött az idő, hogy 4 évesen iskolába menjen. Ott megtanítják írni, számolni, olvasni és akkor olyan okos lesz, mint Andy a Toy Story-ban, hogy pár év múlva főiskolára mehet. Ezek után persze hogy nagyon várta, izgult, és mi is vele együtt. 

Azt is láttuk, hogy ez az iskola nem olyan, mint otthon: az iskolapadok hiányoznak, nincsenek 45 perces órák, a terem nagy részét játékok foglalják el, mint például a minikonyha, rajzoló szoba, tengerpartnak berendezett olvasószoba, vagy felfedező sarok mikroszkóppal, távcsővel, csillagtérképpel. Kevés gyerek van egy osztályban, de két pedagógus, és egy asszisztens segíti őket. 

Mindent tudtunk és mindent láttunk előre, a szívem mégis vadul kalimpált, hogy jót teszünk-e vele. Igen, mi akartuk hogy ne a magyar iskola rendszerben szocializálódjon, és tanuljon meg angolul, addig amíg könnyű neki. Hogy meglássa a világot, és azt, hogy a világ színes és érdekes és nem csak annyiból áll, hogy ki a legerősebb és a leghangosabb egy csoportban, mert attól kell tartani, félni, és minden nap harcot vívni. De hogy pár év múlva mindebből mire és hogyan fog emlékezni, hogy kapunk-e majd érte megrovást tőle, vagy dícséretet, azt még nem tudom. 

Mindenesetre bízom benne, hogy az itteni iskola nevelés alappillérei, úgy mint az egymás elfogadása, a különböző kulturális és vallási hovatartozás tiszteletben tartása, saját magunk határainak a megismerése, az önálló gondolkodás kialakítása, a gyengék és kisebbek segítése, konfliktuskezelés és a pozitív gondolkodás, pozitív visszajelzés adása, stb gyökeret vernek benne és nem hiábavalóan tölti itt el a mindennapjait. DE nekem nehéz. Nehéz elengedni a kezét, és az életre nevelni. Nehéz arra gondolnom, hogy vajon Miss Kitchen is észreveszi-e benne a szépséget, és azt az értelmet, ami sugárzik a tekintetéből. Hogy az osztálytársai is olyannak látják-e majd, mint mi?
Biztosan nem, de talán nem is kell. A fontos az, hogy Ő tudja és érezze, hogy mi nagyon-nagyon büszkék vagyunk rá!
Két nap után nehéz bármit mondani arról, hogyan érzi magát és elhamarakodott sem szeretnék lenni. Egy biztos: az egyenruháját, egyencipőjét minden reggel szívesen ölti magára, mert tudja, hogy ott ahová megy, mindenki ezt viseli, és Ő is annak a csoportnak szeretne része lenni.

Az már csak hab a tortán, hogy az iskolai ebéd minden nap helyben készül, friss alapanyagokból. Az első szülői értékezleten kóstolót is kaptunk a leggyakrabban szereplő ételekből. Minden nap 4 főfogás közül lehet előre választani, és természetesen vega menü is van. 

A fishcake szerepelt már a blogon, de ezúttal gyerekbarát verzióját készítettem el, amit itt minden gyerek imád. Olyan, mint nekünk a rántotthús. Ezúttal azonban lazac helyett fehér halból készült és kukorica is került mellé. Hogy mégse legyen megszokott, füstölt makrélafilé is helyet kapott benne.

Hozzávalók kb 14 db halpogácsához:

0,5 kg krumpli
0,5 kg fehér húsú hal filé(tőkehal, haddock, stb)
fél db füstlölt makréla filé
fél doboz konzerv kukorica
1 kis fej salotta
kevés olívaolaj
kis csokor petrzselyem
1 csapott evőkanál só 
kevés bors
(esetleg tej)


a panírozáshoz:
liszt
tojás
zsemlemorzsa

a sütéshez:
olaj

A krumplit meghámozom, sós vízben megfőzöm, krumplinyomóval áttöröm. Hagyom kihűlni. A halat megtisztítom, az esetleges szálkákat eltávolítom, a bőrét lehúzom. A halhúst kisebb kockákra vágom és a kihűlt krumplihoz keverem. A hagymát apróra vágom és kevés olíván megfonnyasztom. Hozzáadom a krumplihoz. A petrezselymet apróra vágom, a kukorica konzervet leszűröm és ezeket is a krumplihoz keverem. A makrélafilé bőrét eltávolítom és apróra tépkedem, ezt is a krumplihoz adom. Sózom, borsozom. Ha a massza állaga nagyon kemény lenne 1 evőkanál tejjel lazítom. De ne legyen nagyon laza sem, mert szétesik. Szóval arany középút... Mivel a hal a masszában nyers, nem szabad kóstolni!
Ezután jöhet a formázás: először gombócokat formálok belőle a kezemben, majd kilapogatom őket úgy, hogy tenyérnyi nagyságú pogácsák legyenek. A pogácsákat sütőpapírral fedett tányérra teszem, és hűtőben legalább 1 órát pihenni hagyom. Fontos, különben szétesik és nem lehet bepanírozni!
Panírozásnál lisztbe, majd tojásba, végül zsemlemorzsába hempergetem óvatosan, majd forró olajban pár perc alatt kisütöm. Kb 4-5 perc oldalanként.
Hamburgerzsömlével, rizzsel, majonézzel, salátával vagy önmagában tálalom.