TONKABABOS CSOKIMOUSSE

Nálunk  minden nap egy rohanás mostanság. Valamiért mindig futunk: időnként bevásárolni, ügyeket intézni (mert az most is van bőven), ajándékot, fenyőfát beszerezni, vagy éppen az ügyeletes gyógyszertárba. De a Karácsonyra már teljesen ráhangolódtunk,  már csak az kell, hogy meg is gyógyuljunk! Összeállt a fejemben az ünnepi menü is. Egy biztos: az idei Szenteste sem  múlhat el csokoládé nélkül. Nálatok sem?
Nem csak én, de a gyerekek is imádják, korlátlan felvevőnek bizonyulnak. Résen kell lennem, hogy az Adventi Naptárból (mivel egy van kettőjüknek) ki, mikor és mennyit fogyaszt. Én még Sopronban, a Harrer csokigyár meglátogatása során fertőződtem meg a tonkabab+csoki párosával. Tudom-tudom, tonkababot nem lehet beszerezni a sarki közértben, de a Culinarisban igen. És azt is tudom, hogy nem éppen a fahéj árában lehet hozzájutni, de érdemes beruházni rá. Annyira különleges és felejthetetlen, hogy  ünnepivé varázsol bármit. Gránátalmát választottam mellé díszítésnek, de természetesen mindenki azzal tálalja, ami a szíve csücske.  Vigyázat, nagyon tömény gasztro élvezet!

Hozzávalók:

3 tojás
2 evőkanál barna cukor
10 dkg legalább 70 %-os étcsokoládé
150 ml tejszín
2 egész tonkabab
1 kiskanál Cointreau

Egy lábasban felteszek kb 2 dl vizet közepes lángon, és fölé helyezek egy keverőtálat. A tálba teszem  a tojások sárgáját a cukorral és habosra keverem. Ne legyen sokáig a vízfürdőn, de alaposan melegedjen át, és közben folyton keverem. Ha kész, leveszem a tűzről, belereszelem a tonkababot és a narancslikőrt majd félreteszem. A csokoládét szintén vízfürdőn (bátrabbak és sietősek mikróban is kísérletezhetnek) megolvasztom, és a tojássárgájához keverem. Nem lesz sima állagú, ne ijedjetek meg, majd lesz! A tojások fehérjét habbá verem. A hab egyharmadát hozzáadom a csokis keverékhez és alaposan összedolgozom. Vagyis nem baj, ha a hab összetörik, mert most fogom teljesen simára keverni. Így az sem baj, ha ennek az az ára, hogy a hab  összetörik. Kézi habverővel keverem. Ha már teljesen sima, óvatosan hozzáadom a hab többi részét. Mostmár kesztyűs kézzel bánok vele, mert azt szeretném, ha levegős és könnyű lenne. Ha ez is megvan, már nem lehet elrontani! A kemény habbá vert tejszínt is beleforgatom. A masszát hideg vízzel kiöblített formákba kanalazom és egy éjszakára hűtőbe teszem. Másnap vagy a tálban, vagy abból kiborítva tálalom. ( Ha a kiborítást választjátok, éles késsel körbe kell lazítani, és óvatosan egy tányérra borítani. Ez kicsit rizikós, így muszáj gyakoroni....)